A rovásos táblaállítás terjedése nem csak az ellenoldalon szülhet elégedetlenséget. Üröm az örömben, de miért? (Polgárinfo.hu)

Rovásfeliratos települési beköszönõ-táblák 

Az ember úgy gondolná, hogy vannak olyan mozgalmak, amelyeket nem lehet elrontani. Az élet bebizonyította, hogy nincsenek kivételek. (Polgárinfo.hu cikke)

2003. június 21-én Csíkszeredában tartotta a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága a Quo vadis Székelyföld? konferenciát, amely megfogalmazta Székelyföld és a székelység autonómia, azaz önrendelkezési törekvéseit. Ennek részeként javasolta a Székely Nemzeti Tanács létrehozását, zárónyilatkozatában pedig kérte: „... székely településeink önkormányzati testületeit, hogy a helységtáblákon tüntessék fel a települések nevét a székely rovásírással is!"

Akkor és ott elkezdődött valami, aminek nyomán először Székelyföldön, majd Magyarországon a Forrai Sándor Rovásíró Kör vállalása, a Felvidéken pedig Z. Urbán Aladár (a Felvidéki Palóc Társaság elnöke) körlevele nyomán örvendetesen szaporodtak a rovásfeliratos településtáblák a Kárpát-hazában.

Az általam közétett és eddig mindenki által elfogadott tájékoztatás szerint csak bizonyos feltételek mellett maradhatunk hűek a csíkszeredai tanácskozás elképzeléseihez:

- A települési rovásfeliratos táblákat helyben kell kezdeményezni, ami jelzi, hogy az adott település kiáll a székely önrendelkezés mellett!

- Nem lehet üzleti vállalkozás, azaz bármely az adott településhez tartozó cég, személy, ingyenesen vállalja (és vállalta eddig is) a faanyag biztosítását és a reá kerülő felirat elkészítését, ami elkötelezettségüket bizonyítja. Az önkormányzat, mint kezdeményező, természetesen maga is vállalhatja a táblaállítást.

- Mivel egyéni kezdeményezésekről van szó, minden település saját elképzelései szerinti és díszítésű táblát állít, ezzel azok sokszínűségét, egyediségét biztosítja, ami így válik a Kárpát Haza díszévé, egyben idegenforgalmi látványossággá is, jóllehet nem ez az elsődleges cél.

- Fémből készült és reá nyomatott rovásbetűkkel is készülhetnek táblák, de ezeket a település határában az egyes önkormányzatok hivatalos településtábláiként az összes átmenő főútvonalak mentén egyidejűleg szükséges kihelyezni. Hogy első ránézésre is megkülönböztethetők legyenek a többi településétől, javasolt a felirat mellé saját címerük feltűntetése is a táblán!

- A táblaállításhoz csupán területfoglalási engedély, továbbá az elektromos művek és az útügyi hatóság szakvéleménye szükséges, hogy a táblákat az út szélétől, valamint az elektromos vezetékektől és oszlopoktól milyen távolságra helyezzék el. Ha szükséges, az engedélyeztetési eljárás és költségeinek (eddig sehol nem voltak) részletei megkérdezhetők a Budapest, XVI. ker. Önkormányzattól, hiszen ott 2010. június 17-én saját elképzelésük alapján már felavatták a fémből készült hivatalos településhatárt jelző táblákat. 

- A rovásfelirat kizárólag a székely-magyar rovásábécé hagyomány alapú betűit használhatja. Ezzel elkerülhető, hogy mindenki a neki tetsző elmélet szerinti feliratot készítsen. Mivel ez a betűsor legtökéletesebben a kortárs rovásírás atyja, a 2007-ben elhunyt Forrai Sándor munkásságához köthető, köszönetnyilvánítás is korszakos tevékenységéért, hiszen nélküle aligha létezhetne ez a mozgalom. Az ettől eltérő rovásfeliratok nem kapcsolódnak a csíkszeredai nyilatkozathoz, ezért azok ilyetén felavatása nem lehetséges (ahogyan a helyesírásilag hibás latin betűs feliratot sem avathat nyelvtanár).

Ez a táblaavatás akkor ad maradandó élményt a település lakóinak, ha lehetőség szerint ünnepség is társul hozzá. Ennek javasolt részletei:

- A rovásírás történetének rövid ismertetése.

- Az avatás keretében kizárólag helybéli személyek (ha lehetséges, népviseletbe öltözött felnőttek és gyerekek) énekkel, verssel, tánccal adnak ünnepi jelleget az eseménynek, szervezetek mondanak köszöntőt, felelevenítik a táblaavatás előzményeit a kezdeményezéstől a megvalósításig.

- A Forrai Sándor Rovásíró Kör vezetője, vagy megbízottja tolmácsolja a Székely Nemzeti Tanács alelnöke, Borsos Géza üzenetét, megköszöni a településnek a rovásfeliratos táblaállító mozgalom eredeti szellemiségével, azaz a székely önrendelkezési erőfeszítésekkel történő azonosulást, a hagyományos székely-magyar rovásírás felkarolását, ápolását. Végezetül átadja a Borsos Gézától kapott székely nemzeti lobogót a település által kijelölt személyeknek. 

- Ahol lehetséges, az eddigi tapasztalatok alapján a helybeli történelmi egyházak képviselői megáldják a rovásfeliratos táblát az ünneplőkkel együtt. 

Az eddigi példák alapján lehetőség van a fent leírt feltételek szerint állított táblák utólagos, műsoros avatására is, ahol az eredeti táblaavatás idején nem tudtak erről a lehetőségről. A mozgalom erősödését jelenti, ha az újonnan belépő település az avatás előtt értesíti a korábbi táblaavatókat az örömteli eseményről és arra írásban meghívja őket. Értelemszerűen elsősorban a közelebbi települések küldöttségeire számíthat, akik maguk is készülhetnek a meghívóval egyeztetett rövid műsorral az ünnepi alkalomra. Az elérhetőségeket a Forrai Sándor Rovásíró Kör vezetője kérésre megküldi. 

Végezetül néhány észrevétel. A sződiek 2010. május 30-i találó kifejezése óta Rovásfeliratos Települési Beköszönő-táblának nevezett táblákat jól láthatóan, megfelelő magasságban, nem egy póznára tűzött fa- vagy fémdarabbal illik helyettesíteni! Ez ugyanis csak pót- és látszatcselekvés, hiányzik belőle a mozgalom eredeti szándéka iránti tisztelet, ahogyan abból a kezdeményezésből is, amelyik szabott, 15-25 000 forintos áron ajánlja az egyen formátumú fémtáblák készítését, kihelyezését. Ez a kufárszellem idegen a csíkszeredai kezdeményezés szellemiségétől és a fentebb felsoroltaktól. Rovásfeliratos táblákat természetesen mindenki úgy állít, ahogy akar, de ne másokat hibáztasson, ha kimarad abból a nemes szándékból, amelynek keretében eddig 28 táblát avattunk. 

Köszönettel a mozgalom őszinte résztvevői iránt: 

Szakács Gábor és Friedrich Klára,

a Forrai Sándor Rovásíró Kör alapítói

Rovás.info vélemény:

A székely-magyar rovás elterjesztése és népszerűsítése szinte minden rovó legfontosabb célja, ezért mindenki a maga módján a megvalósításáért küzd. A rovásfeliratos beköszönő-táblák állítására létrejött egy mozgalom, mely kialakította a maga táblaállítási rendszerét és szervezetét. Hét év alatt 28 tábla jelzi az eredményeket, melyek minden rovó számára sikert jelentenek.

Mivel az utóbbi időkben a rovás alkalmazása egyre sokszínűbbé válik, így a táblaállításban is megjelent a választás lehetősége. Ez örömmel kellene, hogy eltöltsön minden rovót ... de úgy látszik, ez nem megy valamiért. Téves megállapításokon alapuló fanyalgás helyett talán érdemes és tanulságos lenne először is pontosan megismerni a rovótársak munkáját. Akkor bizonyára kiderülne, hogy Forrai Rovásíró Kör által kifogásolt megoldási javaslatban egy jogilag és műszakilag elfogadott, a közlekedési táblák rendjébe illesztett, szabványos és mindenek előtt gazdaságos megoldási rendszer mint egy választható lehetőség felkínálásáról van szó. 

Szerencsére a rovás mindenkié, a népszerűsítése és használata pedig korlátok nélküli. A különböző megoldások sikeréről pedig majd döntenek a felhasználók ... s az utókor.

Kapcsolódó cikkek:

• Állami támogatást a rovásnak
• Blöff vagy üzlet a rovásos tábla
• Rovásos helységnév-tábla
• Fatábla vagy fémtábla?