| Felvidéki posta - tilos-e a rovás? |
| 2010. június 08. kedd, 07:00 |
|
A magyar műveltség üldözése Tótországban
A dunaszerdahelyi származású képviselőjelölt, a pozsonyi postahivatalban szerette volna feladni leveleit, amelyekben magyar nyelvű szórólapjait küldte volna szét a magyar községekbe. A posta vezetősége azonban elutasította kérelmét, megtagadta a csomagok átvételét és a szórólapok terjesztését, mivel az ellenkezik a nemrégiben elfogadott államnyelvtörvénnyel.
Hodosy Szabolcs kizárólag csak magyar nyelvű szórólapokat szeretett volna eljuttatni a felvidéki magyar községek választópolgáraihoz. A Szlovák Posta válaszlevelében a nyelvtörvényre hivatkozik és úgy fogalmaz, hogy a posta visszautasíthatja azon küldeményeket, amelyek nincsenek összhangban a belső szabályzatuk rendelkezéseivel. Alena Wagnerová Hodosy Szabolcsnak küldött levelében az államnyelvtörvény 5. és 8. paragrafusára hivatkozik, amelyben a szlovák nyelv, mint államnyelv elsőbbrendűségéről beszél. Mivel a posta megállapítása szerint a megrendelő – Hodosy Szabolcs – nem tartotta be az államnyelvtörvényt, így nem veszik át a küldeményeket. A magyarellenes diszkrimináció egy újabb formájával találkoztunk a szlovák államigazgatásban a posta részéről. A cenzúra elfogadhatatlan és diszkriminatív, amely fura módon épp a június 12-ei parlamenti választások előtt rövidíti meg a magyar képviselőt. A megrendelő, ebben az esetben a dunaszerdahelyi Hodosy Szabolcs hiába fizette volna meg a csomagok feladását és a terjesztést, a szlovák postának még így sem állt érdekében az együttműködés, mivel csak magyar nyelvű kiadványról volt szó. Az államnyelvtörvény kezdetén szintén volt már rá eset, hogy a Szlovák Postán Szepsiben az alkalmazottak nem voltak hajlandóak magyarul megszólalni a magyarlakta községekben, mivel erre egy belső szabályzat figyelmeztette őket. (Felvidek.ma) Rovas.info vélemény: A Felvidéki (jelenleg Szlovák) Posta munkatársai ezek szerint meg tudják különböztetni a magyar szöveget a szlováktól. Érdekes lenne az eset, ha rovással készülnének a szórólapok, ott szabványügyileg nehéz lenne igazolni, hogy az magyar szöveget rejt. Őseink írásával érdemes ezután üzenni... Mindenesetre az 50-es éveket idézi az egész eljárás, amely azután történik, hogy Szlovákia és Magyarország is csatlakozott ugyanahoz az Európai Unióhoz. Egyedüli megoldás, ha a Felvidéki Köztársaságban (más néven Szlovákia) is hivatolos nyelv lesz a magyar is.
Kapcsolódó cikkek: |
Hodosy Szabolcs, az MKP parlamenti képviselőjelöltje sajtótájékoztatót tartott az MKP székházában annak kapcsán, hogy a Tomašík utcai pozsonyi postahivatal visszautasította a magyar nyelvű szórólapjainak a terjesztését.