| Rovástábla - Bolgár György kiakad |
| 2011. augusztus 07. vasárnap, 08:05 |
|
Miért engedélyezték a rovásírásos táblákat? Válaszol: Nagy Zoltán, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. forgalomtechnikai és kezelési osztályának vezetője
További hozzászólások a témában:
Nagy Zoltán: - Hát ez nem pontosan így van, ahogy Ön elmondta. Én elmondom, hogy mik a tények, illetve mi a valóság. A Magyar Közút az országos közutaknak az üzemeltetője. Ilyen módon alapvetően a forgalmi rend meghatározása az ő feladata, amelyhez a KRESZ-táblák hozzá tartoznak. Tehát a mi szempontunkból kétfajta tábla létezik. A KRESZ-tábla és minden más egyéb tábla vagy berendezés, amit mi összefoglaló néven reklámeszközöknek hívunk. A reklámeszközök kihelyezésére az 1988. évi I. törvény szerint, ha az út mellé történik, akkor a közút kezelőjétől kell kezelői hozzájárulást kérni. Ez jelen esetben így történt, ezeket a rovástáblákat mi a reklámtábla kategóriájába soroljuk abból a szempontból, hogy amikor elbíráljuk, hogy kikerülhet vagy nem, akkor olyan, mintha reklámtáblát vizsgálnánk. És vannak kritériumok. Alapvetően közlekedésbiztonsági kritériumok, amely szerint az ilyen típusú táblák, nem a rovásírásos táblára gondolok, hanem a nem KRESZ-táblákra, azok nem kerülhetnek a KRESZ-táblák vonalába, illetve KRESZ-táblát nem takarhatnak el nyilvánvalóan. Nem kerülhetnek olyan helyre, ahol mondjuk útkereszteződésben látómezőt akadályoznak vagy takarnak. Nem kerülhetnek olyan vasúti átjáró környékére, ahol szintén látómezőt akadályoznak. Nem takarhatják el a zebrához közeledő gyalogost. Vagyis összefoglalva, kizárólag közlekedésbiztonsági szempontból vizsgáljuk a tábla elhelyezhetőségét. És amennyiben közlekedésbiztonsági problémát nem okoz, akkor a hozzájárulásunkat általában meg szoktuk adni. Az első időkben, amikor ez az alapítvány megkeresett bennünket, akkor ő ezt abból a célból tette, hogy tudomása szerint több ilyen helyen is szándékoznak majd táblát felállítani, mi ennek az eljárásrendje. Gyakorlatilag ezt fektettük le, és ez alapján történnek a kérelem-beadások. Egyébként március óta azt is kérjük minden egyes kérelmezőtől, hogy az elhelyezési szándékuk mellé az önkormányzatok egyetértését tegyék oda. - Amikor ez a Rovás Alapítvány megkereste Önöket, akkor ezek szerint nyilvánvalóvá vált, hogy ők nem reklámozni akarnak valamit, hanem rovásírásos feliratokat szeretnének, ki tudja milyen okból, elhelyezni az út mellett. Miért minősítették reklámeszköznek a rovásírásos helységnévtáblát? - Azért, mert a mi közútkezelői szempontunkból csak ez a két kategória van. Nincs több kategória. Vagy KRESZ-tábla, ami számunkra a forgalom szabályozását jelenti és minden egyéb, ha nem is tábla, hanem hirdetőoszlop vagy bármi egyéb berendezés vagy tárgy. A törvény is úgy szól, az 1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről, hogy az egyéb tárgyakat egy csoportba sorolja. Tehát közútüzemeltetői szempontból nincs harmadik vagy negyedik kategória. - Mondjuk, ha a Magyar Szocialista Párt keresné meg a Magyar Közút Nonprofit Zrt-t, hogy szeretne minden város határában kitenni egy ilyen helységnévtáblához hasonló mégsem helységnévtáblát, csak valami olyat, hogy éljen és virágozzék mindörökké a Magyar Szocialista Párt, azt is minden további nélkül megengednék? - Elviekben igen. Nagy valószínűséggel egyébként, amikor már ez a fajta reklámozás elkezd menni egy olyan irányba, ami mondjuk politikai reklám vagy esetleg másokat sértő reklám, akkor felettes szervünknek, illetve a minisztériumnak kikérnénk a véleményét, hogy ez esetben hogy járjunk el, mert erre tételes jogszabályok nincsenek. - Na de a rovásírásnál is sejthették volna, vagy ha nem sejtették, azért mások már felhívták rá a figyelmüket, hogy ez sem teljesen politikamentes, bármennyire néhány évszázaddal ezelőtti a rovásírás használata és bármennyire kevesen értik is meg, ami oda ki van írva, de a rovásírás használata Magyarországon ma súlyosan politikai töltetű. Önök ezt miért nem vették tudomásul? - Eddig úgy ítéltük meg, hogy ez nem politikai töltetű. Úgy gondoljuk, hogy egy településnévnek a kiírása akár a rovásírással is bármely politikai oldalon lévő állampolgárnak elfogadható, illetve nem sérti. Ha ez mégis így van, akkor előbb-utóbb nagy valószínűséggel a felettes szervünk fel fogja hívni a figyelmünket arra, hogy ennek van politikai töltete. Megítélésünk szerint nincsen. - Ha mondjuk a német nagykövetségnek eszébe jutna, hogy a magyar helységnevek régi német nevét szeretné mindenütt feltüntetni, és vállalja ennek költségeit, úgy, hogy német nyelven legyen kiírva azoknak a helységeknek a neve is, ahol nincsen meghatározott számú német nyelvű magyarországi lakos, akkor azt is minden további nélkül tudomásul vennék? Semmi politika nincs benne, végül is a történelmi hagyományainkhoz tartozott ez is. - Nézze. Bizonyára tudna még számtalan példát mondani nekem és kérdést feltenni, hogy mit tennénk akkor, ha ez vagy mit tennénk akkor ha az kerülne a táblára. Én a rovástáblákkal kapcsolatosan elmondtam a véleményemet, hogy ez jelen pillanatban hogy alakult ki. Tételes jogszabályok erre vonatkozóan bennünket közútkezelőket nem kötnek, nem mondják meg, hogy a felirati tartalommal kapcsolatban mit hogyan. Azt gondolom, hogy egyébként nem is közútkezelői hatáskör ez, tehát egészen biztos, hogy ezt más, egyéb jogszabályokban kellene kezelni. Mi ebben a kérdésben nem tudunk többet tenni, mint amit elmondtam, hogy alapvetően, ha a mi megítélésünk szerint nem bántó, sértő vagy valami olyasmi a felirat, amit mondjuk józan paraszti ésszel is megérez a kollégám, akkor mi reklámtáblaként bíráljuk el és az erre vonatkozó szabályok szerint járunk el. - Milyen szinten döntöttek erről? Egyszerű munkatársi szinten, osztályvezetői szinten, igazgatói szinten? - Két társaság közös megbeszélése alapján. A két társaság a Vagyonkezelő Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ osztályvezetői szintje, illetve a Magyar Közút osztályvezetői szintje, akik a forgalomszabályozási és a kezelői feladatokért felelősek. - A vagyonkezelő miért jött bele ebbe? Nem mertek egyedül dönteni? - Nem azért jött bele a vagyonkezelő. A vagyonkezelő azért jött bele, mert az első megkeresés az alapítvány részéről az a vagyonkezelőnél történt, illetve a vagyonkezelőt kereste meg, de miután a vagyonkezelő közölte, hogy ebbe a közútkezelőt is feltétlenül be kell vonni, hiszen a kezelői hozzájárulás kiadására ő jogosult, ezért ezen a hármas szinten történt az első megbeszélés. - És ha a következő hónapokban egyre több város vagy falu elé kerül rovásírásos helységnévtábla, ahol a helyi önkormányzat azt mondja, hogy ez nekem nem kell, de nem vetethetem le, akkor meggondolják, hogy mégiscsak a minisztériumhoz forduljanak? - Amennyiben az önkormányzat nem ért vele egyet, akkor nem adjuk ki a hozzájárulást. - Hogy lehet, hogy akkor Hódmezővásárhelyt mégiscsak kiadták? - Mert Hódmezővásárhely nem ért ezzel egyet? - Igen. Ezt írja legalábbis az Index. - Az én birtokomban nincs olyan nyilatkozat, amely szerint Hódmezővásárhely nem ért ezzel egyet. Amennyiben a közútkezelő birtokába kerül, akkor nyilvánvalóan felül fogjuk vizsgálni a kiadott hozzájárulásunkat. Nem tudok róla, hogy lenne ilyen elutasító nyilatkozat. - Tehát ha a hódmezővásárhelyi önkormányzat egy hivatalos papírban Önökhöz fordul, hogy nem kéri, köszöni, a rovásírásos helységnévtáblát, akkor Önök leszedetik? - Igen, nagy valószínűséggel le fogjuk szedetni. (Galamus - eredeti cikk)
Rovás Info tájékoztatás: Természetesen megvan a hozzájáruló nyilatkozat a hódmezővásárhelyi önkormányzat részéről. A polgármester és alpolgármester levelében (02-28.412/2010 iktatószámmal) a következő található: "A kialakult véleményeket összegezve Önkormányzatunk úgy foglal állást, hogy elismeréssel vesszük kezdeményezését." A döntésben a Civil Szenátus tagjai is résztvettek.
Vélemények:
Kapcsolódó cikkek:
|
Bolgár György kikerekedett szemmel döbben rá arra, hogy ma Magyarországon lehet hivatalosan rovástáblát állítani. Aki nem hiszi, járjon utána!