Mandiner oldalán  Krémer Ferenc proli egyszerűséggel idióta vakarásnak nevezi ősi írásunkat. Ismét van nyilasozás és ellenforradalom... no meg éktelenkedő korona.

Magyar jelképgyalázás

Krémer Ferenc cikkének kétharmada tulajdonképpen az elmúlt 22 év politikai elitjének (és udvari sajtójának) önvallomása. Megállapítja, hogy bal- és jobboldal egymást versengve lopta szét az országot és építette ki saját feudális rendszereit. Ezzel egyre többen, főleg a fiatal generációk teljesen egyet is értenek.

A lényeg azonban a cikk bevezető siránkozása, mi szerint a nemzet szimbólumai jelennek meg mindenhol, ami átalakítja a közgondolkodást. Nos számára a Szentkorona "éktelenkedik", nemzeti írásunk pedig "idióta vakarás". Jó a sejtése és igyekszünk gondoskodni arról, hogy minden nap legyen oka a rovás feliratok terjedésén háborogni!

A IV. köztársaság: A gondolkodásmódról

Jelenleg három parlamenti párt van kívül a demokrácia határain: a Jobbik, a Fidesz és a KDNP, ha az utóbbit önálló pártnak lehet tekinteni. Ezekkel semmiféle kompromisszumot nem szabad és nem lehet kötni.

„A III. köztársaságot és az orbánizmust is rövidlátó, korlátolt és mitizált gondolkodás jellemezte, illetve jellemzi. A jobboldal a szélsőségesekkel együtt az első pillanattól azon dolgozott, hogy megváltoztassa a közgondolkodást és átalakítsa a politikai kultúrát. Valójában azonban kudarcot vallott. Furcsának tűnhet ez az állítás, hisz manapság semmi sem nyilvánvalóbb, mint hogy a jobboldaliak határozzák meg a gondolkodásmódot mindenütt, ahová csak be tudják tenni a lábukat. Furcsának tűnhet azért is, mert a saját szimbólumaikkal tömték tele az országot: korona éktelenkedik a címerünkön, lecserélték Budapest 138 éves zászlóját, mindent, a lehető legértelmetlenebb módon, „nemzetivé” kereszteltek át. Eltüntették az Unió zászlóit, idióta módon rovásírással vakarják oda a települések és kerületek nevét, és nagyon igyekeznek, hogy elődeiket, a magyar történelem legnagyobb gazembereit legitimálják és felmentsék a polgárok ellen elkövetett bűneik alól. Szóval sikeresnek tűnnek, nagyon is sikeresnek. Pedig a szimbólumok takarója alatt Rákosi Mátyás és Kádár János gondolkodásmódja rejlik. Ez keveredett össze a magyar ellenforradalmi és szélsőjobboldali, sőt a nyilas hagyományokkal. (...)

A baloldal, ellentétben a jobboldallal, nem is próbált új gondolkodásmódot kialakítani önmaga számára. Megelégedett azzal, hogy a Kádár-rendszer iránti nosztalgia egy ideig az ő érdekeit szolgálta. Éppen ezért elhitte, és hiszi még ma is, hogy nincs szüksége másra, mint amit örökölt. A baloldal egyetlen saját alkotása az a gazdasági érdekháló volt, ami egyesek gyarapodását és a párt anyagi hátterét biztosította. Jellemző, hogy az ezzel együtt járó korrupció nem zavart senkit, úgy értem a baloldalon. A jobboldal ebben a tekintetben is sikeresebb volt. Kiterjedtebb, jövedelmezőbb, korruptabb, a bűnözés határait súroló, néha pedig alaposan átlépő gazdasági birodalmat épített ki. Ezek a magánbirodalmak nagymértékben befolyásolták a gondolkodásmód alakulását: Egyik politikai oldal sem hitt a kapitalizmusban, egyik sem hitt a magántulajdonosok szabad versenyében. Mindegyik valamiféle paternalista rendszerben gondolkodott, vagyis arra törekedett, hogy privilégiumokat biztosítson a saját híveinek.

Kétségtelen, hogy a jobboldal durvábban és hazugabb módon, olykor nyílt politikai beavatkozással akart monopóliumokat szerezni a maga számára. Ráadásul sikeresen hitette el az Európai Néppárt korlátolt és az Egyesült Államok néha semmit sem értő politikusaival – mert vajon mit gondoljunk arról a diplomatáról, akit elszédít egy kézcsók? –, hogy csak a baloldal törekszik korlátozni a kapitalizmust Magyarországon. Pedig Rákosi Mátyás valódi örököse nem az MSZP, hanem a Fidesz. Ezt persze eltakarja az az ideológiai zagyvalék, amit félművelt értelmiségi támogatói összeguberáltak.”

(Mandiner.hu - eredeti cikk)

Kapcsolódó cikkek:

• Balliberális nemzettudat 
• Giccsesre hímzett múlt: rovásírás
  
• Kultúrharc a könyvhéten