| Somogyi Hírlap a rovásról |
| 2011. október 23. vasárnap, 08:01 |
|
Egy év alatt megváltozott valami... Tavaly októberben még a szélsőbalos Bolgár György dilettáns gáncsoskodása, a bukott liberális szellemi holdudvar "tudományos" csontvázainak zörgése visszhangzott a médiában, ha nemzeti írásunkról volt szó. Mára ezek a hangok eltűnőfélben vannak a süllyesztőben, s egyre inkább teret kapnak azok az újságírók, aki ismerik a témát, kutatnak utána, illetve kérdeznek a gyakorlati szakemberektől, ha valamit nem értenek. Nos, lehet így is...
Önerőből vállalt rovásírás, tábladivat lett az ősi jelekből Egyre több a rovásírásos helységnévtábla Somogyban. A székely-magyar rovás használóinak tábora elérte a százezres nagyságrendet.
A székely-magyar rovás használóinak tábora évről-évre gyorsuló ütemben bővül. Az elmúlt évek fejlesztései révén a székely-magyar rovás hamarosan a nemzetközi technikai szabvány része lesz. Ez a rovásírás az emberiség egyetemes kulturális öröksége részének tekinthető, ugyanakkor eredeti magyar szellemi kincs is, mely a magyar műveltség minden elemével szerves egységet alkot. Nem véletlen tehát, hogy úton-útfélen találkozhatunk ma már rovásírásos táblákkal Somogy egyes útszakaszain. Kaposfő, Kaposmérő, Kaposvár, Kereki, Segesd, Somogyszob településeken már van, de Balatonlellén, Siófokon, Somogyfajszon és Csurgón folynak már az előkészületek.
Legutóbb a dél-somogyi Szulokban készült ilyen helységnévtábla, melyet a hagyományokat ápoló Szulokért Egyesület hívott életre. – Tekintettel arra, hogy ez egy sváb község, egyre több magyar származású él itt, akik előtérbe helyezik és ápolják a magyarságukat – mondta Péter Lajos elnökhelyettes. – Már mintegy másfél-két éve szorgalmazom a tábla elkészítését, mert vallom, hogy hirdetni kell az ősi magyar gyökereinket. A faluban magát a táblát is helyben készítették el: az elnökhelyettes kigyűjtötte az adatokat, a legfontosabb tudnivalókat és írásjeleket, legyártotta a vasszerkezetet, majd az egyesület segítségével megvalósították a jelképet. A tábla színösszeállítása illeszkedik, harmonizál az utcanév táblákkal, illetve a falubeli térképpel is, melyeket szintén a civil szervezet készíttetett el. Rovás Alapítvány A rovásműveltség kutatása, népszerűsítése, valamint a korszerű rováshasználat elősegítése céljából 2009-ben jött létre a Rovás Alapítvány. A tudományos kutatás, publikációk, rendezvények és oktatómunka mellett céljuk volt egységes Kárpát-medencei székely-magyar rovásos táblarendszer létrehozatala. – A korszerű rováshasználat egyik példája az egységes táblaállítás, mely egyben oktatási és kulturális-turisztikai ismeretterjesztő eszközként is szolgál – fogalmazott Ruml Tamás, a szervezet képviselője. – Célja mindezeken túl a magyar önazonosság kifejezése és a szellemi örökség felvállalása. A Rovás Alapítvány a közúti táblaállítás szakembereivel és hatóságaival együttműködve létrehozta a rovásos helynévtáblák állításának egységes ügymeneti módját és tanácsadással is szolgál. A tényleges táblaállítás azonban a helyi közösségek igénye alapján és finanszírozásával történik. Így tükrözi a helyi közösségek elképzeléseit és céljait. (Somogyi hírlap - eredeti cikk)
Kapcsolódó cikkek: |
Alig egy éve indult a Rovás Alapítvány egységes táblamozgalma, de ez idő alatt a média is sokat tanult. A rovásról szóló cikkek, riportok szakmai színvonala emelkedik, nem csak Somogyban.