| Nemzeti Alaptanterv és a rovás |
| 2011. november 22. kedd, 08:04 |
|
Helyes történelemoktatás, származáselmélet, rovás Ferenczi Gábor jobbikos országgyűlési képviselő felszólalásában kifejtette, hogy a törvényjavaslat szép gondolatokat tartalmazó bevezetése semmilyen összhangban nincs a kifejtéssel. A Jobbik frakciója bízik abban, hogy az új Nemzeti alaptanterv - melyről még sajnos semmit sem tudunk - része lesz a magyar ontogenezis elméleteinek oktatása, a rovásírás, vagy épp a helyes történelemoktatás, gyermekeink nemzeti szellemben történő nevelése. A Fidesz által beterjesztett javaslat sajnos nagyon messze van a Klebelsberg Kunó által képviselt nemzeti politikától. A Fidesz a Jobbik nyomására ugyan nemzeti összetartozásról és hazafias nevelésről beszél, ami meglehetősen hiteltelen, ha például beleolvasunk az Országgyűlés 1990. évi tavaszi ülésszaka, június 04-ei ülésnapja jegyzőkönyvébe. Szabad György házelnök szavai és a jegyzőkönyv írójának zárójeles megjegyzése következik: „Tisztelt Képviselőtársaim! Több oldalról fordultak hozzám képviselőtársaim, hogy a mai napon emlékezzünk meg a számunkra oly tragikus trianoni béke 70. évfordulójáról egyperces néma felállással. Kérem képviselőtársaimat, álljunk fel! (Egyperces néma felállás, a FIDESZ képviselői kivonulnak.)- emlékeztette a gyakran "amnéziás" kormánypárti képviselőket a jobbikos honatya. A képviselő kitért arra is, hogy bár a nagy felháborodást keltett szakasz, mely alapján felső tagozat fő szabály szerint csak ott lett volna fenntartható, ahol a gyermekek száma évfolyamonként eléri a törvényben foglalt átlagot, és ahol két-két párhuzamos osztály működése biztosított a létszám alapján, kikerült a tervezetből. Ez több mint 600 iskola bezárásával és több ezer pedagógus elbocsátásával járt volna. Ezt a konfrontálódást a kormány nem merte felvállalni, így bár ideiglenesen lemondtak alantas szándékaikról, az oktatási intézmények azonban egyáltalán nem lélegezhetnek fel, hisz nem csak a köznevelési, de az önkormányzati törvény tervezetében is merényleteket terveznek ellenük. Ami pedig a pedagógusokat illeti, súlyos jogkorlátozásnak és súlyos hibának érzi a Jobbik, hogy a tantestületeket a továbbiakban is kihagyják a döntési folyamatokból olyan, a saját sorsukat érintő kérdésekben, mint az intézmények fenntartása vagy a vezetők kinevezése. A Fidesz tehát a szakmai döntések helyett újfent a politikai döntéseket preferálja. "A javaslat alapján úgy tűnik, hogy a kormány további többletmunkát, pluszórákat akar a pedagógusokra terhelni, emelett pedig nagyarányú pedagógus elbocsátásra lehet számítani. Ez szintén elfogadhatatlan, részben a már említett leterheltség miatt, részben pedig, mint tanárember és hívő keresztény nem tudom elfogadni, hogy ismét több ezer család egzisztenciája kerüljön veszélybe" - mondta Ferenczi Gábor.
Kapcsolódó cikkek: |
Többször elhangzott már a rovás kérdésköre az országyűlésben. Ferenczi Gábor november 15-ei felszólalásában a Nemzeti Alaptanterv részeként képzeli el a rovásírást.