Vajon lehet-e Magyarországon székely-magyar betűkkel rótt beadványokat benyújtani a hivatalokhoz? Hír az első próbálkozásról.

A lovári nyelvű cigánynak tolmács jár, a hatezer éves írásjeleket használónak semmi...

Panasszal fordult az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz N. György, akit október 23-án rendőrök vittek el a Szabadsajtó úti kormányellenes tüntetésről, amiért héber nyelvű táblát emelt a magasba, amelyen állítólag az állt: "Nem volt holokauszt".

N. György azt sérelmezte, hogy a nyomozó hatóság nem volt hajlandó számára anyanyelvén megfogalmazni az ügy iratait, kizárólag latin betűk használatát tartotta elfogadhatónak, a hatezer éves székely-magyar rovásírással benyújtott beadványokat pedig elutasította. N. György szerint ezzel a BRFK megsértette a 2003. évi CXXV. törvény, azaz az egyenlő bánásmódról szóló törvényt, hiszen Magyarországon mindenkinek joga van anyanyelvét használni a hivatalos eljárásban, így a magyaroknak is. A latin betűk, mint nevük is mutatja, nem magyarok.

N. György kérdésünkre elmondta, hogy bár az iskolában tanulta a latin betűket, de az már igen régen volt, és nem szereti használni azokat. Hosszabb, bonyolult szöveget, amilyenek egy büntetőeljárásban is keletkeznek, csak üggyel-bajjal tud elolvasni. Felháborítónak tartja, hogy míg ha egy cigány lovári tolmácsot kér, azt biztosítja a hatóság, de ha egy magyar ember a hatezer éves magyar írásjeleket használná, azt megtiltanák. Utoljára a Habsburg-megszállás idején fordult elő, hogy a magyar kultúrát üldözték és kiszorították az állami közigazgatás területéről. Hozzátette, hogy a rendőrök műveltsége is erősen megkérdőjelezhető, mivel az őt kihallgató nyomozó szerint Magyarországon "arab" betűket használnak, és azt mindenkinek ismernie kell.

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság egyelőre nem válaszolt a beadványra.

(Hunhir - eredeti cikk)

Kapcsolódó cikkek:

• Mi van a rovott üzenettel?
  
• Magyar nyelv (és rovás?) napja
• Rovásírás és a szellemi elaggás
• Tiltás + uszítás = vandalizmus