|
2010. április 04. vasárnap, 08:03 |
|
 Egyre többen tudják azt, hogy a húsvéti tojásokat régen írták, ahogyan a betűket is. A festett tojások is ilyen értelemben az írásműveltségünk fontos hagyományát idézik fel!
Húsvét - írott tojások
Húsvéti ünnep alkalmából egy néprajzi tanulmányból idézünk néhány tojásfestéshez tartozó szakmai kifejezést, fogalmat:
- Vidéken a hímes tojást mindmáig írott, írásos, írózott vagy iratos tojásnak mondják.
- A mintával díszített gyűrű is írottas.
- Az arasznyi hosszú, végén egy kis csővel megtoldott pálca, amelyet viaszba mártva a mintát a húsvéti tojásra felviszik, az írókés.
- Székelyföldön „beírják a tojást, aztán felfűzik... az ily epekedő szerelmes tojás írási műtétet nem egyszer kíséri... ének” írja Orbán Balázs Székelyföldről szóló híres munkájában.
- Egy húsvéti rigmus szerint „Nagypénteken sokat sirtak, Sok himes tojást megírtak”.
- A cserépedényt virágokkal díszítik, beírják.
- A húsvéti tojás díszítésére használt gicő, másképpen íróka (pálcikára erősített, esetleg ecsetben végződő fémdarabka) készítését így adja elő Prasch Albin, 4. osztályos polgári iskolai tanuló: „A gicőt vékon plébü vagy piparézbü köll csinányi ezt vastag tőre rátekernyi aztá egy hasétot fába bele köl csinányi evve köl ráirnya a tojásra a virágokat”.
- Az íróasszony által rendszerint egyszínű fonállal készített kacskaringós, virágokat ábrázoló mintákkal díszített hímzés neve írásos hímzés.
- A rét vagy mező jelzőjeként megőrződött iratos melléknév is tulajdonképp ’tarka, díszes, hímes’: „Virágzó pompája íratos mezőnek”.
(Balázsi József Attila: A szó elszáll, az írás megmarad...)
Kapcsolódó cikk:
|
