| Rovásos helynévtába - Bugac |
| 2010. július 23. péntek, 17:23 |
|
Rovás helynévtábla - Bugac
Kelemen Zsolt és lovas–hagyományőrző csapata bemutatta a hiteles régészeti leletek alapján korabeli technikával rekonstruált hun harci páncélzatot és a hozzá tartozó fegyvereket. A legnagyobb magyar hagyományőrző ünnepség megálmodói a sajtótájékoztatón elhatárolódtak a Magyarok Szövetségétől és a bösztörpusztai Magyarok Országos Gyűlésétől.
A harci viselet bemutatóján nem mindennapi módszerekkel demonstrálták a hun vértezet hihetetlen védelmi erejét. A tapasztalt lovas íjász Kelemen Zsolt először egy sportnyíllal, majd egy korabeli jellegű acélheggyel felszerelt vadásznyíllal lőtt a páncélba öltöztetett bábura. A lövések szinte semmilyen látható sérülést nem okoztak a vértezetben, aminek strapabíróságát korábban egy katonai lőtéren is tesztelték. A lövéspróba után nyilvánvaló vált, hogy a jelenleg használt legmodernebb golyóálló mellényekkel vetekszik az ezeréves páncél, hiszen egy 9mm-es Parabellummal sem bírták átlőni.
A sajtótájékoztatón Szabó László polgármester kifejezte azon örömét, hogy a Kurultaj szervezői Bugacot választották a hatalmas jelentőségű rendezvény a helyszínéül. A polgármester elmondta, hogy a szervezés legnagyobb kihívását a több mint kettőszázharminc külföldi vendég meghívása és az okmányok, vízumok intézése jelentette, hiszen tizenkét ázsiai országból érkeznek magas rangú vendégek és hagyományőrzők hazánkba. Ezt a feladatot a széleskörű kulturális kapcsolatainak és nyelvtudásának köszönhetően Bíró András Zsolt vállalta magára. – A napokban már a kézzelfogható munkálatok zajlnak és kezdődnek, mint a Kurultaj helyszínének a felépítése. Nekünk magyaroknak tudnunk kell, hogy vannak olyanok, akikkel azonos ágról sarjadunk és fontos a távolság miatt szétszakadt kultúrák egyesítése és fenntartása a jövőben is – fejtette ki a polgármester. &feature=player_embedded Az antropológus szerint ezt azért kell leszögezni, mert a 2008-as első rendezvényből kivált ex-szervezőtársuk által életre hívott Magyarok Szövetsége sem tevékenységében, sem pedig eszmeiségében nem áll semmilyen kapcsolatban a Magyar Turán Alapítvány rendezvényével. A szakértő szerint azonban a Magyarok Szövetségének plagizáló tavalyi rendezvénye és megkérdőjelezhető tevékenysége nem okozott törést a hazai hagyományőrzők kapcsolatában: – Míg a 2008-as rendezvényen nyolcvannégy, addig idén több mint száztíz a hazai tradíciókat ápoló hagyományőrző csapat vesz részt a rendezvényen. A Kurultaj nagy célja, hogy megmutassa a magyar embereknek a dicső múltat és őseinket, akikre méltán emlékezhetünk. Szükségünk van azokra a tiszta magyar értékekre, melyek az igazságon, nem pedig kétes (történelmi) feltételezéseken alapulnak. Ujgurisztán: A ma Hszincsiangnak nevezett terület először a 18. században került a kínaiak kezére. A 20. század első felében az ujgurok kétszer is kinyilvánították függetlenségüket: először 1933-ban, létrehozva a Kelet-turkesztáni Köztársaságot, majd 1944-ben a Második Kelet-turkesztáni Köztársaság megalakításával. Ezek a próbálkozások azonban nem voltak elég erősek és 1949-ben a területet végleg bekebelezte a frissen megalakuló Kínai Népköztársaság. Habár Hszincsiang autonóm terület, az ujgur kormányzó kezében csupán jelképes hatalom van, a valódi kormányzást a Kínai Kommunista Párt regionális főtitkára, a han kínai Vang Lö-csüan (Wang Lequan) gyakorolja. Forrás: kitekinto.hu
Kapcsolódó cikkek: |
Hun–avar-kori fegyver- és páncélbemutatóval és a falu rovásírásos névtáblájának avatásával egybekötött sajtótájékoztatót tartottak Bugacon a Kurultaj főszervezői.