Ausztriában, az ORF október 11-én kelt cikke szerint Bécsben szerveztek előadást a rovásról a helyi cserkészek. Lépésenként külhonban is megismerik nemzeti írásunkat.

Ősmagyar rovásírás Bécsben (eredti cikk)

A rovásírás történetéről szóló előadást szervezett a hétvégén a 72. Számú Széchényi István Cserkészcsapat az Erdélyi Magyarok Ausztriai Egyesületével közösen. Az Am Tabor plébánián Mandics György, író, történész és rováskutató avatta be a hallgatókat a rovásírás rejtelmeibe.


Székely-magyar írás

A rovásírást más szóhasználatban a székely-magyar írást már honfoglaló őseink is használták, de eredete még korábbra nyúlik vissza. Nevét onnan kapta, hogy általában fába, vagy kőbe vésték, illetve rótták. 

A 10. századból kézzelfogható régészeti leletek tanúsítják a rovásírás jelenlétét a honfoglalók között. Ezek közé tartozik a homokmégy-halmi emlék, amit egy egykori fejedelmi központ tárgyi maradványai mellett találtak meg.


Szent István korában váltotta fel latin

Szent István megkoronázása és a Magyar Királyság létrejötte (1000) magával hozta a nyugati kultúra rohamos terjedését, és a latin ábécét is. Minthogy azonban az utóbbi csupán egy szűk réteg osztályrésze volt, a rovásírás még évszázadokig fennmaradt vidéken.

(ORF.at)

Kapcsolódó cikkek:

• 72. sz. Széchenyi István cserkészcsapat - Bécs
• Rovásverseny Stuttgartban - cserkészek szervezésében