Rovás japán szónokversenyen

2010. november 21. vasárnap, 08:07

Rovás volt a témája az ELTE Jogi Karának dísztermében tartott 2009. évi Japán Nyelvi Szónokverseny harmadik helyezettjének.

Kiss Csilla bronzérmes a rovással - 17. Japán Nyelvi Szónokverseny

2009. november 8-án (vasárnap) rendezték meg az ELTE Jogi karának Dísztermében a 17. Japán Nyelvi Szónokversenyt a Nagykövetség és a MJOT (Magyarországi Japánnyelv-Oktatók Társasága) közös szervezésében. A rendezvény fő támogatói japán vállalatok voltak: a Japan Airlines bécsi irodája, a Magyarországi Japánok Szervezete, a JTB (Net Travel Service Kft.), a Marubeni Corporation Budapest Office, a SANYO Hungary Kft. és a TravelAir Plus Hungary.

Ez alkalommal a középiskolások közül 4-en, a felnőttek kezdő szintjén 9-en, és a felnőttek haladó szintjén 5-en, azaz összesen 18-an indultak. Mindannyian nagyon izgultak, de ennek ellenére szenvedélyes beszédeket hallhatott a közönség. Még azok is nagyon jól szerepeltek, akiket nem sikerült helyezéssel jutalmazni.

Kiss Csilla (Szinyei Merse Pál Gimnázium) beszéde:

Ismeritek a régi magyar írásformát? A mai írásformától teljesen eltérő. Ma a {rovásírásról} a régi magyar írásformáról fogok beszélni.

A rovásírás a legrégebbi és egyben legérdekesebb Magyarországon. Tehát a legősibb a magyar kultúrában. A fába késsel véstek így alakult ki az írás formája. Magyarul a ró szó azt jelenti, hogy vésni így kapta a nevét. Az írás jobbról balra halad. Amíg a balkézben a botot fogták addig a jobb kezükkel írtak. Két fajta rovásírás van a székely és a pálos. A magyarok a suméroktól vették át ezt az írásformát. A magyarok és a sumérok ugyanabból a családból származnak.

Magyarország 1000-ben felvette a kereszténységet ezért a régi kultúra tanulása tilossá vált. Ezért van az, hogy manapság nem tudják sokan ezt az írást. A Kárpát-medencében 3000 évvel ezelőtti képírásos leletet fedeztek fel ezek a leletek sumér képírásos leletek voltak. 1792-ben Nagyszentmiklóson 14 aranyedényt találtak, amelyeken rovásírás olvasható. Később 1862-ben Udvarhelyen ugyancsak rovásírásos leleteket talált Orbán Balázs a híres magyar régész.

Én a rovásírást még most is fontos dolognak tartom. Ha megtanuljuk a régi írásunkat, akkor tanulunk a régi kultúránkról is. A magyar embereknek ismerniük kell az ősi kultúrájukat ahhoz, hogy megismerjék mai világukat. Manapság egyre több magyar ismeri fel ezt. Ezért családokban, iskolákban különböző táborokban, interneten tudnak tanulni az ősi magyar kultúráról. Ezeken a helyeken természetesen az írást is tanulják.

Ezért kérek mindenkit, hogy próbálja ki a rovásírást.

Az eredeti szöveg japánul:

みなさんは、ふるいハンガリーのもじをしっていますか。いまのもじとは、ぜんぜんちがいます。きょうは、「ロヴァーシュもじ」というふるいハンガリーのもじについて、おはなししたいとおもいます。
ロヴァーシュもじは、ハンガリーで、いちばんふるくて、おもしろいもじです。そして、むかしのハンガリーの、ぶんかのいちぶです。木やいしに、ほってかいたので、もじのかたちは、かくばっています。ハンガリーごで「ró」は、「ほる」といういみですから、このなまえがつけられました。もじは、みぎから、ひだりにかきます。ひだりのてで、ぼうをにぎって、みぎてでかきました。セーケイとパーロシという、ふたつのちほうのもじがあります。さいしょは、えをかいて、それから、みじかいことばと、おんせつをかくようになりました。ロヴァーシュもじは、ぜんぶで３３あります。ハンガリー人のロヴァーシュもじは、シュメール人からつたわりました。ハンガリー人とシュメール人はおなじかぞくだった、という人もいます。
ハンガリーは１０００年にキリストきょうになりました。そのため、むかしのぶんかをべんきょうすることは、きんしになりました。ですから、いま、ロヴァーシュもじは、すこししか、のこっていません。カルパートぼんちでは、きげんぜん３０００ねんまえにかかれたロヴァーシュのえもじがはっけんされました。それは、シュメール人のえもじに、にていました。１７９２ねんに、ナジセントミクロシュで、きんのうつわが１４こ、はっけんされました。そのうつわには、ロヴァーシュもじが、かかれていました。そして、１８６２ねんには、ウドヴァルヘイで、ロヴァーシュもじのかかれたものがオルバーン・バラージュによってはっけんされました。オルバーン・バラージュは、ハンガリーのゆうめいなこうこがくしゃです。
わたしは、いまでも、ロヴァーシュもじは、たいせつだとおもいます。このもじをならうとき、むかしのせいかつやぶんかも、べんきょうできます。ハンガリー人の、いまのせいかつをしるためには、むかしのせいかつをしらなければなりません。さいきん、たくさんのハンガリー人がそのことにきづきました。そして、かぞくやがっこう、いろいろなキャンプ、インターネットなどで、ハンガリーのふるいぶんかをおしえています。もちろん、ロヴァーシュもじもべんきょうすることができます。
みなさんも、ぜひ、ロヴァーシュもじをべんきょうしてみてください。

Kapcsolódó cikkek: