|
 Az országos lapok mellett a megyei sajtó is élénken foglalkozik a rovástáblákkal. Nemrég a Heves Megyei Hírlap foglalta össze a megye rovásos vontakozásait.
Helynévtáblák rovásírással Heves megyében
2011. augusztus 23. 13:55
ROVÁS | A rovásírás, más néven székely betű, a honfoglalás korából ránk maradt irodalmi, történelmi és művészettörténeti jelentőségű írásmód.
A tapasztalatok szerint az utóbbi években megnőtt a városok határában felállított helynévtáblák népszerűsége. Bárki kezdeményezheti a felállításukat, hiszen a Rovás Alapítvány a tervezéstől a felállításig vállalja a program gondozását. A közútkezelő adja ki az engedélyt, így az önkormányzatoktól függetlenül lehet intézkedni. Magyarországon nem akad olyan megye, ahol ne lennének rovásírásos helységnévtáblák. Heves sem kivétel.
A megyeszékhelyen több tábla is ősmagyar betűkkel díszeleg, Gyöngyöshalászon fatábla, Kiskörén fémtábla. Sarudon egy pihenő kapujára róttak, sőt Visontán is található egységes székely-magyar rovásos helynévtábla.
2010 óta Eger is erősíti a fába rótt betűkkel a nemzeti örökséget Fotó: Lénárt Márton– Atkárról és Egerből érkezett még kérés az egységes táblákra. Eger esetében több érdekesség is van: rovásos borcímkék, a történelem első rovott könyve, az Egri csillagok és a rovásos városkapu – tájékoztatott Sípos László, a Rovás Alapítvány kuratóriumi elnöke.
(HEOL - eredeti cikk)
Táblaavatás:
2011. szeptember 23-án 17 órától rovásírás helységnévtábla avatás Markazon, a Kisboldogasszony kápolna mellett 17 órától kerül felavatásra a falu első, egyben egyszerre mindhárom bevezető útján is a rovásírásos helységnévtábla. Ünnepi beszédet mond: Vona Gábor országgyűlési képviselő, pártelnök, frakcióvezető.
Beszámoló: itt
Kapcsolódó cikkek:
|
