| Rovásos helynévtábla - Gödöllő |
| 2011. október 16. vasárnap, 08:00 |
|
Beszámoló az avatásról
Október 16-án Gödöllőn is felavatták a rovásos helységnév táblákat. Az oszlopra szerelt, egy méter széles és 40 centiméter magas, horganyzott acéllemezből készült településnév-jelzőkből összesen nyolc darab készült, amik a városba bevezető utak mentén láthatók. Egyelőre azonban csak hetet helyeztek ki, egynek az engedélyeztetése még folyamatban van. Kristóf Etelka, a Jobbik Gödöllői Szervezete elnökének táblaállítási indítványát a lokálpatrióta klubos többségű gödöllői képviselőtestület tagjai június 23-án hagyták jóvá. Futás Levente (Fidesz) és Kovács Barnabás (MSZP) ellenvéleményt fogalmaztak meg a – természetbeni támogatást leszámítva – 120 ezer forintos készpénzt felemésztő rovásos helynév-tábla kihelyezésének szükségességével kapcsolatosan. A 3-as számú főút (Szabadság út) Aszód felőli Gödöllő-táblánál, a máriabesnyői bazilika szomszédságában lezajlott avatóünnepségen részt vett és beszédet mondott Szegedi Csanád, a Jobbik alelnöke, európai parlamenti képviselője és Bertha Szilvia, a párt országgyűlési képviselője. A fehér háttérszínű, sötétzöld keretben sötétpiros GÖDÖLLŐ rovásírásos-feliratú táblák kihelyezésének költségét a Jobbik helyi csoportja adományokból fedezte. Fő támogatóik Szabó Ernő vállalkozó, a Történelmi Vitézi Rend, a Magyar Nemzeti Lobogó Társaság és a Tarsolyos Lovas Egylet voltak. Bucsy László, a misszió legfőbb helyi kezdeményezője beszédében kiemelte, hogy a székely-magyar rovásírás terjesztése egyfajta küldetése kell, hogy legyen minden magyar érzelmű embernek. Bertha Szilvia szerint a rovásos helységnév-tábla felállításának folyamata egy koporsószög annak a rendszernek a koporsóján, amely az országot ide jutatta, és egyben egy lépcsőfok a felemelkedés útján. Szegedi Csanád arra építette mondandóját, hogy ne szégyelljünk magyarnak lenni, és az ősi tradíciók megőrzésén keresztül is hinni a nemzet megújulásában. A Jobbik alelnöke elismerését fejezte ki a gödöllői szervezőknek, majd azt is hozzátette, hogy a gödöllői táblaállítással 250 körülire nőtt a rovásírásos településjelzők száma az országban, és ez a szám november közepéig elérheti a 350-et. (Gödöllői Hírek - eredeti cikk)
EU-elnökség után, szabadon... Gödöllő sok szálon kapcsolódik a rovásműveltség legújabb kori időszakához. 1988-ban a Gödöllői Petőfi Művelődési Ház adta ki Forrai Sándor „Az írás bölcsője és a magyar rovásírás” című könyvét, majd húsz évvel később ugyanez az intézmény ad otthont a 2008. október 4-i "Élő rovás" szaktanácskozásnak, mellyel elindult nemzeti írásunk egységesítése. Ennek is emléket állít most a Rovás Alapítvány által rendszeresített egységes Kárpát-medencei székely-magyar rovásos helynévtáblák felállításával a város polgárai, valamint a Jobbik gödöllői szervezete.
Kapcsolódó cikkek: |
Gödöllőn már a EU-s rendezvények idején felmerült a rovástábla gondolata, de akkor azt a város vezetői nem tartották "időszerűnek". A hétvégén végre valóra válik az elképzelés, hét táblát is avatnak.
