| Fatábla vagy fémtábla? |
| 2010. augusztus 26. csütörtök, 03:32 |
|
Köszöntőtábla, helységnév-tábla ... fából, fémből ??? Örvendetes, hogy a rovásműveltség terjedése már megállíthatatlanná vált. A köznapi használat szinte minden területén egyre több irányzat megjelenik, így van ez a táblák és feliratok tekintetében is. Ezért egyre többen szeretnék tudni, hogy a lehetőségek és módozatok miben hasonlítanak, miben különböznek. Számukra készült az összeállítás. 1. Hol? A helytől függ a táblák elhelyezésének engedélyezése ezért fontos tudni, hogy táblaállításra kiszemelt terület kinek a tulajdonában, kezelésében van:
2. Mit? Egy tábla sokféle szerepet betölthet, ez fogja alapvetően meghatározni, mi mellett döntenet a táblaállítók.
3. Mennyiért? Forráshiányos világunkban a költéség is meghatározó tényező a döntésben. Minden táblaállító közösség az anyagi lehetőségeit mérlegelve határoz. Még ha természetbeni felajánlásokról is van szó, minden alkatrészért, munkáért, ügyintézésért végső sorban valakinek fizetnie kell. Fontos figyelembe venni, hogy nem csak a táblák létrehozatala, hanem fenntartása is pénzbe kerül.
4. Műszaki szempontok: Alapozás: Az alapozás akár fém, akár fa tábláról van szó, szükséges. A fa lábazat nem érintkezhet a talajjal, mert ott elkorhad. Minél kisebb és könnyebb a tábla az alapozás is egyszerűsödik. Faanyag: A fából készült emlékjelek, szobrok, táblák esetében szükséges az éves karbantartás, felelületvédelem, festés. A fa alkotások tetejét úgy kell kiképezni, hogy a vizet levezesse, kis tetőt vagy fémlemezfedést célszerű elhelyezni. Fémanyag: A fémből készült táblák nagyságrenddel olcsóbbak és tartósabbak: Nem képzőművészeti alkotások, hanem a közúti táblák világába tartoznak, jellemzőjük az egységesség, egyszerűség és a gazdaságosság. 5. Láthatósági szempontok: A fára vésett betűk sokszor már pár méterről sem látszanak, közúti tájékoztatási célok esetében célszerű festéssel kiemelni a betűket, miként a márványba vagy kőbe vésett feliratokkal is teszik. Ezért fontos, hogy maga a fatáblák műalkotásként távolról is emlékezetes kompozíciót idézzenek (kis építmény, szobork, emlékjel) a település arculatát is meghatározva. A mai kor vizuális kulturájában a matricázott fém táblák töltenek be vezető szerepet - a fénytáblák és az óriás reklámtáblák mögött. Környezetünket meghatározó képi világban eddig kihasználatlan lehetőséggel élve a rovásfeliratokat is lehet ilyen módon készíteni. E megoldás előnye, hogy tartós, kontrasztos megjelenést biztosít, így nagyságrenddel több ember látókörébe kerülhetnek be a rovásfeliratok. Az utak mellet a fa tábláról a többség nem tudja, hogy rovásos, nem is veszi a fáradságot, hogy megálljon és elolvassa azt.  Példa: Lajosmizsei tábla - csak faragással és karbantartás után, 6. Anyaghasználat és képzet-társítás: A rovásemlékek magy része fába rótt jelekből áll, melyekre példa a székelykapukon, használati tárgyaikon, szobrokon, emlékjeleken, üdvözlőtáblákon található faragott székely-magyar rovásfeliratok. A település határába épített üdvözlőtáblák ennek a műveltségnek állítanak emléket. A korszerű (pl. matricázott) rovásfeliratok nem a múltat hangsúlyozzák, hanem a jelent: a mai kor műszaki kereteit kihasználva jelennek meg, s jutnak el az emberekhez a rovásjelek illetve azok üzenetei. Az anyagválasztás csak másodrendű, ha a rovásműveltség terjesztéséről beszélünk, s inkább akkor válik fontos körülménnyé, ha a táblaállítók a összetettebb feladatra, különböző képi elemeket kívánnak egyben alkalmazni.
(Rovás.info)
Kapcsolódó cikkek: |
Többen kérdezik, mi a különbség ha a rovásos településnév-tábla fából vagy fémből készül? Néhány szempontból megvizsgáltuk a kérdést. Szavazásunkon pedig jelezheti, milyen táblát állítana fel,