A szertői hármashalom jel

Központi elhelyezése és nagy mérete meghatározó  üzenetet közvetít. Érdekes módon, amikor egyszerű, értelmes  székely embereknek mutattam, egyértelműen a magyar címerben is szereplő hármashalom  ábrázolásaként azonosították. A továbbiakban szó szerint idézem  egy kiváló kutató, Marton Veronika összefoglalóját  az ábra történetéről, jelentéséről:

„Az ókori Mezopotámiában, Kínában és Egyiptomban az országot jelentő három hegy jelét írásjelként használták. Sumerban Kr. e. 3400 körül a hármashalom-jel  (az asszíroknál három ékalakú jel) jelentése ország, hegyes ország, idegen ország.  Ez az Elamon túli a Kaspi tenger és az Aral tó térsége közötti terület a Tarim medencével együtt a szkíták földje volt, a hármashalom ezt a hegyes-völgyes hazát idézi. Szinte minden szkítafajú nép jelképei között megvan, s mindenütt az országot jelenti. A káld-sumir nép egyik alkotónépessége az un. uruki nép innen származott.  (…) Kínában a három halom hegyet jelent, Egyiptomban a jelentése szintén idegen ország, tehát más nép lakta hegyes vidék.  A magyar címerben levő hármashalom nagy valószínűséggel az ország, föld jelentésű káld-sumir hármashalom-írásjegyre megy vissza."

A szertőtetői felirat három ábrája közül  a másik kettőt egyetlen  agyagtáblán láthattuk egy kr.e. 3400 ból való Uruk-i felraton. Most megint felbukkan ugyanaz a forráshely teljesen más kutatási irányból! Úgyszintén a kínai, szkíta vonal is, melyet előbbi elemzéseinkben érintettünk. Érdekes további összefüggéseket  állapíthatunk meg a tájegységben levő Harom-heggyel, a nem messze levő énlakai templom beépített, rómainak vélt köve véseteivel, vagy akár a dályai felirat alatt levő, mindeddig meghatározhatatlan, körbe írt ábrájával. A kutatások tág, új területe nyílik meg mindezekkel.

Szász Tibor András

Kapcsolódó cikkek:

• A szertetői sztélé ábrái
• Békástanyai jelkő
• A kodárosi jelzett kő