A kutatók szerint a jel a TemPoRiUS illetve a TiPRóS olvasatot rejti magában - most az utóbbi mellett Szász Tibor András újabb adalékkal bővíti a TPRUS jel értelmét.

A bogárjelek nyomában

A  DEBRŐ név gyökere a DBR (TPR) ősszó, mely egyedül a magyar nyelvben maradt fent, a helységnevekben: Debrő, Debrecen, Debrec, Döbrög. A Wikipédia szerint a település neve belső, magyar névadással keletkezett a „széles,lapos fenekű völgy” értelmű debrő főnévből. Persze, aminek szláv gyökere volt!

A DBR tő rokonhangzó váltás által a TPR ként hangzik kibontott formáiban. Ez ugyanígy történik minden ótörök gyökerű rokonnyelvben is. Ez nem nekem jutott eszembe, hanem  megdöbbenéssel láttam az ótörök nyelvek szókönyvében. A DBR-TPR jelentései, egy egységes folyamat jellemző mozdulatát fejezik ki: elnyomni, szétnyomni, megfogva, rátelepedve földre kényszeríteni, ezáltal betörni, szabad állatot háziállattá, tulajdonná tenni. Az ismeretlen kútfőből származó wikipédiás értelmezés is erre felé mutat, a „laposra nyomott” tartalmával.

A TPR magyar, mostani kibontásai: tipor, teper, töpör (kicsivé tesz, zsírjától, életerejétől megfoszt.) --- lásd töpörödött, tepertő. A kutatás nem értette, hogy a  fennmaradt rovásjelek között miért van egy külön jel a TPR  betűhalmazra, mely betűírásra alkalmatlan. 

Debrő mostani nyelven TIPRÓ-nak , vagy TEPeRŐnek hangzana. A Ludas Matyiban a Döbröginek így világos a jelentése: eltipró, elnyomó, szolgává tevő.