A nagy írott kő kétségtelenül az elmúlt évtized legjelentősebb lelete. A leletről szóló beszámoló folytatódik. 

A szertői sztélé

Megőrzése, biztonságba  helyezése még megoldatlan. Egyelőre védi a megközelítés nehézsége és az, hogy pontos helyéről keveseknek van tudomása. A szűk szakterületek értői, akikkel próbáltam ellenőriztetni kutatásaim eredményét, egymástól függetlenül javasolták a jelek és feliratok csillagászati utasításokként való továbbgondolását. Erre személy szerint legkevésbé szerettem volna haladni.

 Berta Árpád-Károly László: A szertő-tetői kő rovásírásos feliratai

Összegezve az eredményeket: a leleten a 14 felirat 46 jeléből 27 féle betű és ábra található. Ebből 15 az orhoni-jenyiszeji ábécében használatos, 12 a székely-magyar rovásban. Vannak olyan szavak, melyeket vegyes betűhasználattal írtak. Bevallom, először úgy gondoltam, hogy a kő valamelyik itt portyázó tatár– török csapatnak a műve, melyek így állítottak emléket ittlétüknek. A hely ugyanis nagyon alkalmas egy ellenséges lovascsapat táborozására, rejtőzködésére a Sóvidéket és a Gyegyóimedencét összekötő ősi sóút közelében. Mégis, úgy tűnik, többről van szó. Nem kizárt a másik, egyértelműen csillagászati jelleggel bíró, de felirat nélküli Likaskővel való összetartozás.

Ajánlatos megkutatni a régi falu- és tájegységhatárokat. A Becsek, Firtos és Nagyágfő tetején lévő kövek rovásaival együtt egy olyan helyben lakó népről mesél, amely bizony nemcsak hogy írástudó volt, hanem pontosan meg tudta határozni égi-földi helyét, és tudatosan üzent az utódoknak – nekünk.

(Székelyhon.ro - Szász Tibor András)

Kapcsolódó cikkek:

• Szertői sztélé ábrái