„1985-ben jelent meg Bernard Savioz, Val d'Anniviers-i származású kutató munkája, Valaisians descendents d'Attila (Attila hunjainak wallis-i utódai) címmel. A szerző, aki jelenleg a sioni Gravelone kórház gazdasági vezetője, gyermekkorában – a negyvenes évek elején – nomád pásztoréletet folytató nagybátyjától hallott először családja hun eredetéről. Nem kis részben ezért iratkozott be a Zürichi Egyetem Történettudományi Karára, hogy választ találjon ősi szárma­zásának kérdésére. Több évtizedes munkával, ismervén a szűk helyi ösvényeket, a temető­kertek sírkeresztjeit, az elhagyott tanyák mestergerendáinak faragásait és személyesen ismerve majdnem minden völgylakót, olyan adatokhoz jutott hozzá, amelyeket kívülálló aligha ismerhet meg. Könyve elején közli az e területről és népről szóló szinte teljes bibliográfiát, majd a franciák számára idegen szavakat gyűjti össze és próbálja elemezni.

Egyedülálló értéke e kötetnek a Val d'Anniviers-i családjegyek ékjeleinek a magyar székely rovásírással való egybevetése. …Bernard Savioz zürichi kollégája, a Zürichi Városi Kórház gazdasági vezetője Dr. Csihák György (Zürichi Magyar Történelmi Egyesület elnöke). Ő hozott össze mindkét Saviozzal, első útjainkat együtt tettük meg a völgyben. A „fordulatot” a Val d'Anniviers kutatásában az a vizsgálat jelentette, aminek során Dr. Jean-Marc Caloz, vissoie-i körzeti orvos a völgy legöregebb lakóitól vérmintákat vett és azokat elküldtük Osakába, Hideo Matsumoto professzorhoz. A vérminták tanúsága szerint az őslakók egy része „belső-ázsiai” markerű, azaz vérsavójuk olyan speciális immunanyag-megosztást mutat, amely Európa népeire nem jellemző, viszont megtalálható azokon a területeken, ahonnan a hunok jöttek, ugyanakkor kimutatható az avar lakosság és a honfoglaló magyarság ősi szállás­területein is.

Ebből arra a következtetésre kellett jutni, hogy az anniviardok valóban nem ősi európaiak, hanem vagy a hunok, vagy az avarok vagy a honfoglaló magyarok Svájcban élő maradványai. Ilyen előzmények után indult a magyar forgatócsoport a Val d'Anniviers-be, ahol Bernard Savioz kalauzolt. …A mai napig egyetlen néprajzkutató, családkutató, antro­pológus, nyelvész, történész vagy bármilyen „hivatásos” kutató nem dolgozott közöttük. A legújabb szerológiai és fizikai antropológiai vizsgálatok (az ősi lakóknál erőteljes „mon­golid” jellegek figyelhetők meg; a gyermekek egy része mongolfolttal születik, jelentős részüknek ma is van mongolredője, a „klasszikus” vércsoporttulajdonságaik eltérnek környe­zetüktől stb.) azt mutatják, hogy az ősi hagyományoknak és a homályba vesző forrásoknak – ahogy a modern történettudomány egyre inkább megállapítja – az eddigieknél nagyobb jelentőséget kell tulajdonítanunk.” 

Éry Kinga már az 1982-ben megjelent nagy antropológiai összegzésében (Éry K.: Újabb összehasonlító statisztikai vizsgálatok a Kárpát-medence 6-12. századi népességének embertanához, Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 16, 1982, letölthető az internetről) felhívta a figyelmet egy igen érdekes összefüggésre az avar kori Ártánd (a mai határ­átkelőnél) és a svájci Solothurn környékének leletei között, melyek legközelebbi analógiái volgai és ukrajnai szarmata minták voltak (ld. melléklet, Éry i.m. 43-44. old.).

Ennek nyomán felmerülhet, hogy nemcsak az eddig már többször tárgyalt dél-svájci Wallis kanton sajátosan „magyar” jellegű kultúrával (díszítőmotívumok, rovás- vagy tamgajelek, családnevek stb.) rendelkező népe kapcsán beszélhetünk keleti, steppei eredetről, hanem a Wallistól északra, a Berni Alpok túlsó felén fekvő Solothurn környéki népességgel kapcsolatban is, illetve meg kell vizsgálni, hogy a solothurni populáció a hunok, avarok vagy a magyar honfoglalás idején átköltözhetett-e a Berni Alpok déli oldalára, az Anniviers-völgybe, avagy fordítva.

Nem tudjuk, hogy sor került-e Kiszelyék kutatásai óta a wallisi népesség genetikai vizsgálatára és a magyar, avar, szarmata mintákkal való összehasonlítására. Amennyiben nem, ezúton szeretnénk felhívni az illetékesek, fiatal tudományos szakemberek figyelmét e vizsgálatok (újra) felvételére. Nem kizárt, hogy EU-s pályázatok is rendelkezésre állnak etekintet­ben.